A FARKAS

Az �llatvil�g tanulm�nyoz�sa nemcsak �rdekes, de mindig tartogat meglepet�seket is. Aki szereti a term�szetfilmeket, bizony�ra gy�ny�rk�d�tt m�r egy-egy mad�r tolld�sz�ben, �mulattal figyelte az �llatok �let�t ir�ny�t� �szt�n megnyilv�nul�sait, vagy csod�lattal ad�zott szinte elk�pzelhetetlen teljes�tm�nyeiknek.

A Spektrum Telev�zi�n fut�, az �llat-enciklop�dia c�mû sorozat n�zõi is sz�mos ilyen �rdekess�ggel ismerkedhetnek meg. Az azonban teljesen �jszerû, ahogy a sorozat – k�l�nleges �lõhely�ket is bemutatva – egy-egy �rdekes �llatfaj jellegzetess�geit tudom�nyos magyar�zatokkal ismerteti �s p�rhuzamba �ll�tja az ember hasonl� adotts�gaival, vagy �sszef�gg�sbe hozza a korszerû technika �ltal alkalmazott megold�sokkal.

A sorozat janu�r 26-�n 21 �rakor (ism�tl�s: jan. 27. 8 �ra �s jan. 30. 14 �ra) l�that� epiz�dja a kutya õse, a farkas �let�be ny�jt bepillant�st.

A legismertebb vadon �lõ kutyaf�le a farkas. Eredetileg sz�mos alfaja �lt Eur�pa szinte eg�sz ter�let�n �s �szak-Amerik�ban, de m�ra, sajnos, sok vid�ken kipuszt�totta az ember.

A legtermetesebb farkasok �szakon �lnek. Testhosszuk mintegy 1,4 m�ter, s�lyuk pedig el�ri a 75 kg-ot. �rdekes, de a legkisebbek fele ekkor�k sincsenek. A ritka v�r�s farkas p�ld�ul, mely az USA d�li r�szein �l, n�ha m�g a 15 kg-ot sem �ri el.

Mint a mes�kbõl is tudjuk, a farkas falk�ban �l, melyen bel�l szigor� rangsor uralkodik. Azt viszont val�sz�nûleg kevesebben tudj�k, hogy a vez�rfarkas nemcsak h�m, de nõst�ny is lehet.

A Spektrum Telev�zi�n l�that� film a szagl�s fel�l k�zel�t a farkashoz. Mindenki tudja, hogy a kutya szagl�sa nagyon kifinomult, �s hogy ezt az ember, pl. a nyomk�vet�sben, k�b�t�szerek felder�t�s�ben ki is haszn�lja. Azon m�gis meglepõd�nk, mikor kider�l, hogy a farkas orrb�li k�pess�ge egy milli�szor jobb, mint az ember�.

Rendk�v�l �rdekes bepillantani a farkasfalka �let�be, nyomon k�vetni a farkas �s az ember egym�ssal mindig rivaliz�l� kapcsolat�t, �s �sszehasonl�t�sokat tenni a szagl�s �s a szagok szerep�re vonatkoz�an. M�g a farkasok vizelettel jel�lik meg �s �gy szagr�l ismerik meg saj�t „ter�let�ket”, addig mi emberek ink�bb elrejteni szeretn�nk test�nk illatait. Itt is meglepet�s v�r: az emberi izzads�g, b�r sokf�le k�miai anyagot tartalmaz, csaknem szagtalan. Ami ellen kozmetikai szerek alkalmaz�s�val k�zd�nk, azt tulajdonk�ppen a h�nalj ter�let�n l�võ kb. k�t milli� bakt�rium okozza.

A szagok mindig fontos szerepet j�tszottak az emberi kapcsolatokban. Az �jsz�l�tt m�r 6 napos kor�ban felismeri az anyj�t az illat�r�l. Szinte k�zmegegyez�snek tûnik, pedig akaratlan, hogy a vir�gok illat�t mindannyian kellemesnek, a g�r�ny szag�t undor�t�nak �rezz�k. Nagy m�ltra tekint vissza �s a fejlõd�s �j �tjait j�rja az illatszerek elõ�ll�t�sa. Ameddig 2000 r�zsaszirom kell ahhoz, hogy 1 gramm esszenci�t nyerj�nk, �gy tûnik, a szintetikus anyagok� a j�võ.

De a legnagyobb paradoxon tal�n m�gis az, hogy az �vsz�zadokon �t vad�szott, csapd�ba ejtett, irtott farkasokat – pedig m�ra alig 100000 maradt fenn belõl�k – n�ha azokkal a kuty�kkal �ld�zz�k, amelyek rendk�v�li szagl�sukat farkas õs�ktõl �r�k�lt�k �s sz�muk az ember v�delm�ben m�r milli�kra nõtt.