Hal�szat, vad�szat

El�sz�r a l�pon tal�lhat� v�zimadarakr�l kell sz�lni. A XIX. sz�zad v�g�ig a l�p tele volt v�zi sz�rnyasokkal. A l�pon tal�lhat� mad�rvil�gr�l Lovassy S�ndor „Az Ecsedi-l�p �s mad�rvil�ga" c�m� k�nyv�ben kit�n� tanulm�nyt �r, itt arr�l r�szletesen nem sz�lunk.

A v�zi mad�rvil�g fontos t�pl�l�kot ny�jtott a falu lakosainak, akik a l�p minden zeg�t-zug�t ismert�k, �gy tudt�k, hol f�szkelnek a v�zimadarak. Tavasszal a l�pi ember cs�nakj�ba sz�llt, �s felkereste ezeket a f�szkel� helyeket �s ott �sszeszedve a k�l�nf�le vadmadarak toj�sait, haj�sz�mra hordta haza a toj�sokat. Ebben az �vszakban szinte �lland�an vadkacsa, vadliba toj�st evett a tyukodi ember, s�tve, f�zve, de t�sztagy�r�shoz is ezt haszn�lt�k. Voltak olyanok, akik kikeltett�k a vadkacsa, vadliba toj�sokat, ezek sz�pen kikeltek �s feln�vekedtek, de amikor sz�rnyra kaptak, elmentek a v�zre. Am�g teljesen meg nem szokt�k a v�zi �letet, addig est�re mindig hazaj�ttek, de azut�n k�s�bb ezek a hazaj�vetelek teljesen elmaradoztak �s a l�pi vizeken �szk�lva �ltek. A k�lt�s idej�n sz�vesen vad�szott r�juk a l�pi ember. A vadkacsa, am�g nem tudott rep�lni, igen �zletes h�st adott.

Ilyenkor m�g csak bottal vad�sztak r� az emberek. Vittek magukkal egy darab botot �s azt a csapatba �szk�l� vadkacs�k k�z� haj�tva sokat eltal�ltak, majd a haj�ba �sszeszedve hazavitt�k, �s otthon elfogyasztott�k. De nemcsak frissen fogyasztott�k, hanem tart�s�tott�k is a h�st. A vadkacs�t, vadlib�t megpucolt�k, de nem darabolt�k fel, hanem csak �gy eg�szben felf�st�lt�k, mint a diszn�h�st, �s ny�ron f�st�lt h�sk�nt fogyasztott�k.

A l�p t�bbi madarait, g�lya, daru, sir�ly, stb. nem b�ntott�k, azokra nem vad�sztak. Darut a toll��rt l�ttek, mert a f�rfiaknak kellett a darutoll a kalapjukra, a tyukodi ember egyik ism�rve volt, hogy darutollas kalappal j�r. A daru kedves madara volt a l�pi embernek. A r�gi l�pi �regek mindig mondt�k, hogy a daru, amikor a tollat hullatja, azt sz�tt�pi, val�sz�n�leg az�rt, hogy tart�zkod�si hely�nek m�g a nyom�t is elt�ntesse. A XIX. sz�zad k�zepe t�j�n a l�p k�rny�ki falvak lakoss�ga irt� vad�szatot kezdtek a daruk ellen, mert a szatm�ri piacon j� p�nzt adtak a toll��rt, hiszen kellett a kalap mell�.

A l�p lecsapol�s�val a v�zimadarak is m�s haz�ba k�lt�ztek. Amikor j�tt egy-egy vizes esztend�, akkor a l�pi m�lyed�sekbe megrekedt vizekben mindig megjelentek a vadkacs�k. Az 1920-as �rv�z ut�n annyira elszaporodtak, hogy m�g a faluba is bej�ttek, mivel itt is van t� �s azon �szk�ltak. A gyerekek sokszor szaladtak ut�nuk, de miel�tt m�g megfogt�k volna, felrep�ltek.

A v�zimadarak k�z�l legtov�bb a g�lya maradt a k�zs�gben �s a fecske. A sz�zad elej�n, amikor m�g a h�zak n�ddal voltak fedve, szinte minden h�z tetej�n tal�lhat� volt g�lyaf�­szek. Az emberek szerett�k �s alig v�rt�k, hogy vissza�rkezzen k�m�ny�kre a g�lya. A gyermekeknek mindig azt mondt�k, hogy a ny�r folyam�n az lesz a ser�ny, aki rep�lve l�tja a g�ly�t; aki �lve l�tja, az lusta lesz. Ez�rt igyekezett minden gyerek rep�lve l�tni a g�ly�t, mert nem akart lusta lenni. Ezek a g�ly�k lassan eg�sz h�zi�llatt� v�ltak, sokszor lesz�lltak a baromfiak k�z�, nem b�ntott�k egym�st. A gyerekek minden tavasszal nehezen v�rt�k a g�lya haza�rkez�s�t, f�leg az�rt, mert csak akkor volt szabad leh�zni a csizm�t.

Az jelentette a tavaszt, amikor a g�lya elkezdett kelepelni a h�ztet�n, ett�l kezdve nem lehetett felh�zatni a gyerekkel a csizm�t. Ma m�r alig tal�lhat� g�lyaf�szek a k�zs�gben, a n�das tetej� h�zak elt�ntek.

Ugyanilyen kedves kis madara volt a k�zs�gieknek a vill�sfark� fecske, ezek a torn�co­kon, vagy az ist�ll�kban a gerend�hoz ragasztott�k s�rb�l �p�lt f�szkeiket �s abba k�lt�tt�k ki kis fi�k�ikat. A gyerekek mindig figyelt�k, amikor a fecskemama hozza az �lelmet kicsi­nyeinek. K�l�n�s l�tv�ny volt, amikor a fecske meg�rkezett �s el�bb egy kicsit repdesett a f�szek k�r�l, mire a kicsik kidugt�k kis cs�r�ket a f�szekb�l �s �gy rakta bele a mama a hozott legyet, sz�nyogot. Ma m�r ezek is szinte elt�ntek a falub�l.

A l�pnak meg voltak a maga ragadoz�i is. Voltak sz�rnyas ragadoz�k, a lecsapol�s el�tt igen sok r�ti sast lehetett l�tni. Ma m�r csak elv�tve lehet l�tni egyet-egyet, azok is a k�zeli erd�kb�l ker�lnek a k�zs�g f�l�. Ma m�r tal�n csak a h�ja �s a szarka van, de azok is eleny�sz� sz�mban.

A l�p nagyobb ragadoz�i voltak a farkasok �s r�k�k. A lecsapol�s el�tt mindkett� nagy sz�mban �lt a l�pon, hiszen sok, az ember sz�m�ra szinte j�rhatatlan hely volt, ahol h�bor�­tatlanul szaporodhattak. Ezeket a ragadoz�kat irtott�k, mert sokszor nagy k�rokat csin�ltak. A farkasok csapatokbaj�rva, nagy t�l eset�n megt�madt�k a r�ten lev� mindenf�le h�zi�llatot. A l�p szinte a Szil�gys�gi hegyekig ny�lt, ahonnan szabadon k�zlekedhettek ezek a nagyobb vad�llatok. Sokszor elmondt�k, hogy a n�dt�r�, amikor t�rte a n�dat, akkor vette �szre, hogy ott van a farkas, amikor m�r l�tta csillogni a szem�t. Az embert nemigen t�madta meg, de az f�lt t�le. Ha nem volt n�la puska, akkor t�zet rakott, mert a farkas att�l f�lt �s elmenek�lt.

Nagy t�len m�g a faluba is bemer�szkedett a farkas, �s ha tehette, megszerezte a maga �lelm�t. A diszn��lak el�tt �ltal�ban kifut�k, kar�mok voltak. T�lire a gazd�k a kar�mok v�g�t j� vastag l�ccel, vagy f�kkal s�r�n bel�celt�k, hogy a farkas ne tudjon bemenni. A lecsapol�s ut�n a l�pon voltak kisebb tany�k, ott mindig r�sen kellett lenni, hogy a farkas a juhhod�lyokba be ne menjen, mert nagy k�rt okozott, mivel mind�g csapatosan j�rtak.

A r�ten �l� v�zi sz�rnyasokban a r�k�k okoztak nagy k�rokat. A n�dasokban b�ven volt bel�l�k. Amikor a v�zi sz�rnyasok m�s vid�kre k�lt�ztek, akkor a falu sz�l�re is bemer�szkedtek �s a gyeng�bb baromfi �lakb�l elvitt�k a baromfit. Ez�rt tartottak nagy kuty�kat a k�zs�gbeliek, hogy v�dekezzenek a ragadoz� nagyobb vadak ellen.

A faluban igen sok embernek volt l�fegyvere. A szabads�gharc el�tt ez szinte k�telez� volt, mivel a nemeseknek harcolni kellett sz�ks�g eset�n, �s a tehet�sebbek oda a saj�t fegyverzet�kkel vonultak be, de r� is voltak k�nyszer�tve, hiszen a l�p belsej�be lev� goroncokon gazd�lkod�st is folytattak �s oda csak pusk�val mentek, hogy sz�ks�g eset�n azt is haszn�lhass�k.

Az els� vil�gh�bor� ut�n a fegyvereket be kellett szolg�ltatni. Vad�szfegyvereket csak k�l�n enged�llyel lehetett tartani. Nagy s�relme volt ezut�n a gazdak�z�ns�gnek, hogy a saj�t f�ldjeiken sem vad�szhattak. A vad�szati jog k�zs�gi jog lett, azaz a 100 holdon aluli ter�leteket vad�szter�letnek vett�k �s azt a k�zs�g �rver�sen b�rbe adta. A b�rleti �sszeg a k�zs�gi p�nzt�rba folyt be, ami eleinte eleny�sz� csek�ly volt, mert azt �gy �llap�tott�k meg a kiki�lt�si �rn�l, hogy min�l kevesebb legyen. �rverez� nem akadt a falub�l, mert csak az �rverezhetett, akinek fegyvertart�si enged�lye volt. A vad�szati t�rv�ny �rtelm�ben az egy tagban 100 holdon fel�li ingatlannal rendelkez� tulajdonos folytathatta szabadon a vad�szatot a saj�t f�ldj�n, vagy azt mint �n�ll� vad�szter�letet, b�rbe adhatta.

A vad�szter�letet rendesen a k�rny�kbeli nagyobb birtokkal rendelkez� birtokosok valamint a magasabb �ll�sban lev� k�zigazgat�si tisztvisel�kb�l �ll� vad�szt�rsas�gok b�relt�k, �k vad�szt�k a hat�rt. A k�zs�gbeliek, a ter�let tulajdonosai csak mint hajtok vehettek r�szt ezeken a k�rvad�szatokon. Egy ilyen k�rvad�szaton t�rt�nt, hogy a k�zs�gbeli jegyz�, Sz�cs Elem�r l�v�st kapott �s 1921. nov. 17-�n meghalt. A k�zs�gben 1924-ben az iskolaigazgat� b�relte a t�rsas�ggal a vad�szter�letet 10 q b�z��rt.

A b�rlet 1933-ban lej�rt, akkor h�rom k�zs�gbeli kisgazda v�ltott ki vad�szfegyver tart�si enged�lyt �s v�s�rolt pusk�t. Ez a h�rom kisgazda Balogh Zsigmond, Szalay B�lint �s Szarka B�lint volt. Az �rver�s el�tt Balogh Zsigmond �s Szarka B�lint bel�ptek a vad�szt�rsas�gba, �gy amikor �rverez�sre ker�lt sor, akkor m�r csak Szalay B�lint �rverezhetett, aki azt�n Nagy J�zsef term�nykeresked�vel �rverezett. Az �rverez�s v�ge az lett, hogy a k�zs�gi vad�szter�letet megszerezte a r�gi vad�szt�rsas�g, de most m�r 100 q b�za �r��rt. A hat�rban akkor m�r nagyobb vadak nem voltak, csak ny�l, fogoly �s kev�s f�c�n. Ez a versenyt�rgyal�s tulajdonk�ppen az �gynevezett k�z�poszt�ly �s a falu paraszts�ga k�z�tt folyt, �s a gy�zelem a r�giek� lett, de - „ Legal�bb megfizett�k az uri passi�t" - mondt�k a falusiak.